Assist. Taja Železnik Ramuta, MSc Mikrobiológia

A tisztaság fél egészség – a másik fele a szennyeződés

Az elmúlt évszázadban drasztikusan nőtt azoknak a száma, akik allergiás betegségekben, így asztmában, szénanáthában, ekcémában, atópiás dermatitiszben vagy valamilyen ételallergiában szenvednek. Ez különösen jellemző a fejlett országokra, ahol a tanulmányok szerint 1989-ben 200 hároméves gyerekből 1 volt allergiás a földimogyoróra, de a 90-es évek közepétől ez a szám már majdnem a négyszeresére emelkedett, és 70 gyerekből 1 allergiás volt a földimogyoróra.

A szennyeződésekkel való érintkezés hozzájárul a jobb immunitáshoz

1989-ben David Strachan, PhD bemutatta a “higiénia hipotézist”, amellyel azt állította, hogy az immunrendszert érintő betegségek és az allergiás megbetegedések száma azért növekszik, mert a gyerekek kisebb mértékben vannak kitéve a különféle betegségek kórokozóinak. Strachan hipotézisét nagy részben megcáfolták a későbbi vizsgálatok, mert kiderült, hogy a kórokozóknak való expozíció nem kulcsfontosságú az immunrendszer számára, azonban a környezetünkben található ártalmatlan mikroorganizmusoknak való kitettség az. Graham Rook is hasonlóan gondolkodott. Ő átalakította és korszerűsítette Strachan hipotézisét, és a „régi barátok hipotézise” nevet adta neki. Rook szerint a gyerekeknek több olyan ártalmatlan mikroorganizmussal kell találkozniuk, amelyek a környezetünkben, valamint más emberek bőrén, bélrendszerében és légútjaiban találhatók. Az ilyen mikroorganizmusokkal való érintkezés egyensúlyban tartja az immunrendszert, továbbá megakadályozza annak túl heveny reakcióját, amikor arra nincs szükség – ami egyébként az allergiák leggyakoribb oka. Létfontosságú, hogy gyerekként sokféle mikroorganizmussal találkozzunk, mert így növekszik a szervezetünk által tolerálható stimulusok száma.

Fontos, hogy a gyerekek ki legyenek téve különböző mikroorganizmusoknak már a fejlődésük korai szakaszában, így a terhesség ideje alatt, a születéskor és a születés utáni első hónapokban. Vizsgálatok kimutatták, hogy nagyobb valószínűséggel alakul ki gyermekkori allergia azoknál a gyerekeknél, akiknek a mikrobiótája (egy adott részen, jelen esetben a bélben élő mikroorganizmusok összessége) kevésbé összetett. A környezetben előforduló mikroorganizmusoknak az immunrendszer fejlődésében játszott szerepét több kutatás is kimutatta, amelyek alátámasztották, hogy kisebb az allergia kialakulásának a kockázata azoknál a gyerekeknél, akik az életük első két vagy három évét egy farmon töltötték vagy gyakrabban tartózkodtak ilyen környezetben. Ezt bizonyította egy másik vizsgálat is, amely szerint a sok zöld felületet és mezőgazdasági területet tartalmazó környezet a városi környezethez képest jobban hozzájárul egy változatosabb mikrobióta kialakulásához, ami az allergia kialakulásának alacsonyabb kockázatával jár.

Fontos, hogy a gyerekek ki legyenek téve különböző mikroorganizmusoknak már a fejlődésük korai szakaszában, így a terhesség ideje alatt, a születéskor és a születés utáni első hónapokban.

A következő vizsgálat is azt erősíti meg, hogy a szennyeződéssel való találkozás fontos szerepet játszik az immunrendszer érésében. 1998 és 2003 között a svédországi Gothenburg Gyermekklinikáján Bill Hesselmar és munkatársai egy vizsgálatban majdnem 200 gyerek és édesanyjuk utánkövetését végezték el a terhességtől hároméves korig. A gyermekek háromnegyede legalább hat hónapos koráig cumit használt. A gyerekek szülei beszámoltak arról, hogy folyóvíz alatt, kifőzéssel vagy szájukba véve és leszopogatva tisztították meg a cumit, mielőtt azt a gyereküknek odaadták. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy önmagában a cumi használata kapcsolatba hozható-e az allergiák gyakoribb kialakulásával, vagy a tisztítás módja befolyásolja-e az allergia kialakulásának kockázatát. Megállapították, hogy a cumi használatától nem növekszik az allergia kialakulásának kockázata, de ebből a szempontból fontos szerepet játszik a tisztítás módja. Az allergia kockázatának kialakulása némileg magasabb volt azoknál a gyerekeknél, akiknek a szülei kifőzték a cumikat, míg az atópiás dermatitisz és az asztma kialakulásának kockázata szignifikánsan alacsonyabb volt azoknál, akiknek a szülei csak leszopogatták a cumikat.

A higiénia manapság sokkal fontosabb, mint eddig bármikor

Manapság sok ember gondolja úgy, hogy megszállottan ügyelünk a tisztaságra, és hogy ez összefügg az allergiák számának növekedésével. A közhiedelemmel ellentétben a vizsgálatok szerint az allergiák növekedése nem függ össze a magasabb higiéniai elvárásokkal.

A napi vagy heti takarítási szokásokat vizsgáló mikrobiológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a takarítás (antibakteriális hatású tisztítószerekkel) nem befolyásolja hosszú távon az otthonokban jelen lévő mikroorganizmusok mennyiségét. Takarítással tehát nem lehet steril környezetet biztosítani, mert ahogy eltávolítottuk a mikroorganizmusokat a felületekről, máris újabbak kerülnek oda a porral, a külső környezetből, valamint az emberekről és az állatokról. A környezetünkben található és más emberektől származó ártalmatlan mikroorganizmusokkal való érintkezés elsősorban az allergiák kialakulásának kockázatát csökkenti. Így a szobák takarításával és a személyes higiéniával nem befolyásoljuk jelentős mértékben az immunrendszer fejlődését.

Ugyanakkor a takarítás és a személyes higiénia nagyon fontos a kórokozók terjedésének megakadályozásában. A vírusos légúti vagy gasztrointesztinális fertőzéseket nem lehet antibiotikumokkal kezelni, ezért a higiéniának elsődleges szerepe van, a takarítás és a személyes higiénia segítségével ugyanis korlátozhatjuk a fertőzések terjedését. 1980 és 2001 között végzett tanulmányok kimutatták, hogy a helyiségek megfelelő szintű tisztasága és a személyes higiénia segítségével több mint 20%-kal csökkenthetjük a betegségek terjedésének kockázatát. Már önmagában a kézmosás is 31%-kal csökkentette a gasztrointesztinális és 21%-kal a légúti fertőzések terjedését.

Az immunrendszer működését immunmodulátorokkal lehet szabályozni

A tisztaság és a szennyeződések is fontosak az egészségünk szempontjából Az életmódbeli változások és a magasabb higiéniai elvárások miatt manapság az emberek kevesebb mikroorganizmussal találkoznak, mint régebben; és ez fokozottan igaz a városban élőkre. Az immunrendszer optimális működését elősegíthetjük immunmodulátorokkal, amelyek szabályozzák az immunrendszert – azaz egy fertőzés esetén fokozzák a működését, illetve légúti allergének megjelenésekor nyugtató hatással vannak a túl aktív immunrendszerre. Immunmodulátorok közé soroljuk a természetes eredetű, biológiailag aktív poliszacharidokat (pl. béta-glükán), amelyekről tudományosan bebizonyították, hogy immunmoduláló és antiallergén hatásuk van. A béta-glükánoknak számos természetes forrásuk van, megtalálhatók egyes baktériumokban, élesztőben, hínárfélékben, gabonákban és gombákban. Az immunrendszer stimulálására használt béta-glükánokat leggyakrabban gombákból (pl. laskagombából, shiitake gombából, bokrosgombából) izolálják.

A béta-glükánoknak számos természetes forrásuk van, megtalálhatók egyes baktériumokban, élesztőben, hínárfélékben, gabonákban és gombákban.

Irodalom:

1. Hesselmar B. in sodelavci, 2013. Pacifier cleaning practices and risk of allergy development. Pediatrics, 131(6):e1829-37.
2. Rook G.A.W. in Brunet L.R., 2005. Microbes, Immunoregulation, and the Gut. Gut, 54(3): 317-320.
3. Rook G.A.W. in sodelavci, 2013. Microbial “Old Friends”, immunoregulation and stress resilience. Evolution, Medicine and Public Health, 2013(1): 46-64.
4. Bloomfield S.F. in sodelavci, 2016. Time to abandon the hygiene hypothesis: new perspectives on allergic disease, the human microbiome, infectious disease prevention and the role of targeted hygiene. Perspectives in Public Health, 136(4): 213-224.
5. Jesenak M. in sodelavci, 2013. Anti-allergic Effect of Pleuran (β-glucan from Pleurotus ostreatus) in Children with Recurrent Respiratory Tract Infections. Phytotherapy Research, 28(3): 471–474.
6. Jesenak et al. Immunomodulatory effect of pleuran (β-glucan from Pleurotus ostreatus) in children with recurrent respiratory tract infections. Int Immunopharmacol. 2013 Feb;15(2):395-9
7. Vannucci L. in sodelavci, 2013. Immunostimulatory properties and antitumor activities of glucans. International Journal of Oncology, 43(2): 357-364.