Assist. Taja Železnik Ramuta, MSc Mikrobiológia

Hogyan fejlődik az immunrendszer gyermekkorban, és mi befolyásolja a működését?

A terhesség normál folyamataihoz elengedhetetlen, hogy a születendő gyermek immunrendszere ne reagáljon az anya antigénjeire (olyan molekulák, amelyek immunválaszt váltanak ki), viszont ez a helyzet azonnal megváltozik születés után – a csecsemő immunrendszerének később reagálnia kell az új környezeti faktorokra, amelyekkel együtt is fog élni.

Immunrendszer születéskor és működése

Az immunrendszert két részre lehet osztani: veleszületett és szerzett immunrendszer. A veleszületett immunitás az elsődleges védelmi vonalat képviseli, mivel a fizikai védelemmel (pl. bőr), kiegészítő mechanizmusokkal (pl. gyomorsav) és az immunsejtek segítségével védi a szervezetet a baktériumok, vírusok és paraziták ellen – feladata tehát az ismeretlen mikroorganizmusok felismerése és megsemmisítése. A veleszületett immunválaszban résztvevő immunsejtek: fagociták, bazofil és eozinofil granulociták, valamint a természetes ölősejtek (NK sejtek), amelyek már a terhesség alatt kialakulnak. Mindezek ellenére, a veleszületett immunrendszer még nem teljesen kifejlett születéskor, a működése korlátozott, a felnőtt immunrendszer működéséhez képest. A koraszülöttek esetében még nagyobb veszélyt jelent a bakteriális és vírusos fertőzések kialakulása, mivel az immunsejtek száma a terhesség utolsó részében növekszik.

A veleszületett immunrendszer válasza gyors, mégsem specifikus, tehát kevésbe hatékony, mint a szerzett immunrendszer reakciója. A szerzett immunrendszer sejtjei: B- és T-limfociták találkoznak a kórokozókat alkotó molekulákkal, így fejlődik ki az immunitás. Ennek alapján a következő találkozás során az immunsejtek felismerik a kórokozókat, azonnal reagálnak rájuk, amellyel megakadályozzák a betegség kialakulását. A limfociták már a magzati fejlődés során megtalálhatóak, de a szerzett immunrendszer a szülés után is fejlődik. Ebből következik, hogy a szerzett immunrendszer hatékonysága csecsemőknél gyengébb, mint az idősebb gyermekek vagy felnőttek esetében.

Az immunrendszer optimális működéséhez elengedhetetlen az egészséges táplálkozás, amely biztosítja az összes szükséges makro- és mikro tápanyagokat.

Az Immunrendszer fokozatosan alakul ki a gyermekkorban

Korai gyermekkorban kulcsfontosságú védelmet nyújtanak fertőző betegségekkel szemben az anyai ellenanyagok, amelyeket a gyermek placentán keresztül a terhesség alatt kap, vagy születés után, az anyatej fogyasztása során jut be a szervezetükbe. Az anyai ellenanyagok mellett tehát a szoptatás során olyan különféle anyagokat kapnak a gyermekek, amelyek hozzájárulnak az immunrendszer fejlődéséhez.

Az idő múlásával az immunrendszer jobb védelmet biztosíthat a kórokozókkal szemben, mivel az immunsejtek a korábbi bakteriális, virális, és parazita fertőzések alapján nagyszámú antitesteket gyűjtöttek össze, amelyekkel később tudnak harcolni. Ezen kívül azért is javul az immunrendszer működése, mivel az étellel való érintkezés, a különféle molekulák belégzése miatt, valamint a fertőzések kockázata az oltások miatt lényegesen lecsökken, mely során a gyermekek antitesteket képeznek az életveszélyes kórokozók ellen. Következésképpen, az immunrendszer jó védelmet nyújt a fertőzések ellen a felnőttkorban, viszont ez érett korúak esetében elkezd csökkenni.

Az egészséges táplálkozás fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében

Az immunrendszer optimális működéséhez elengedhetetlen az egészséges táplálkozás, amely biztosítja az összes szükséges makro- és mikro tápanyagokat. A mikroelemek fontos szerepet játszanak az immunrendszer működésében, mivel a vitaminok és ásványi anyagok (pl.: A, C, D, B2, B12 vitaminok, folsav, vas, cink) hozzájárulnak az immunsejtek számának növekedéséhez, nagyobb aktivitásukhoz, így ösztönözve az antitestek termelését, amikkel a szervezet harcol a fertőzések ellen. Ugyanakkor fontos, hogy ne vigyünk be nagyobb mennyiségű mikroelemet, mint a napi ajánlott bevitel, mivel bizonyos tápanyagok túl nagy mennyisége lelassíthatja az immunrendszer működését.

Elegendő alvás erőteljesen hozzájárul a jó egészséghez

Amikor a kutatók megfigyelték a gyermekek alvásmennyiségének az egészségükre gyakorolt hatását, megállapították, hogy az alváshiány gyakran megnövekedett testtömeghez vezet, ami hozzájárulhat más betegségek kialakulásához. Kevés alvással tanulási nehézség, érzelmi és/vagy viselkedésbeli rendellenességek léphetnek fel. Az alváshiány befolyásolja az immunrendszert is, mivel bizonyos immunsejtek számának csökkenéséhez és így az immunsejtek által kiválasztott hatóanyagok mennyiségének csökkenéséhez is vezet.

Mikrobiom hatása az immunrendszerre

A mikrobiom kifejezés azon mikroorganizmusok csoportját jelenti, amelyek egy bizonyos élőhelyen élnek, például a bélben (bél mikrobiom). Számos olyan baktérium, amelyek az emberi testben találhatóak, rendkívüli jelentőséggel bírnak az egészséges emésztés, és olyan fontos tápanyagok, mint a vitaminok felszívódása, valamint befolyásolják az immunrendszer fejlődését.

A mikrobiom nagy jelentőségét az immunrendszer fejlődésében azok a tanulmányok igazolják, amelyekben a kutatók megfigyelték a steril környezetben született és növekvő egereket, akiknek nem alakult ki saját mikrobiom. Kiderült, hogy ezek az állatok immunrendszeri rendellenességekben szenvedtek, és egészségügyi állapotuk azonnal javult, miután pár napig normál mikrobiotával érintkeztek.

Tanulmányok igazolják a probiotikumok fogyasztásának számos pozitív hatását a felnőttek egészségére, beleértve az immunrendszerre gyakorolt pozitív hatásokat, és egyes tanulmányok ugyanezt a gyermekek egészségére gyakorolva is kimutatták. Ezen a ponton hangsúlyozni kell, hogy nem minden probiotikum egyforma, ezért ki kell választani egy olyan probiotikumot, amely bizonyítottan biztonságos és alkalmas gyermekek számára. Az egyik legtöbbet vizsgált probiotikus törzs a Lactobacillus rhamnosus GG, amelyről megállapították, hogy a törzset fogyasztó gyermekek gyorsabban gyógyultak meg hasmenéses megbetegedésekből. Ezen kívül, a probiotikum fogyasztása csökkentette a középfülgyulladás és a felső légúti fertőzések – orrnyálkahártya, orrmelléküreg, homloküreg és a garat – kockázatát is.

Az immunrendszer működését az immunmodulátorok fogyasztása is támogatja

Az immunmodulátorok olyan anyagok, amelyek befolyásolják az immunrendszer működését. Ide tartozik a kurkuma, aloe vera, ginzeng és béta-glükánok. Tanulmányok kimutatták, hogy a felsoroltak közül a béta-glükánokra jellemző a legnagyobb immunmoduláló hatás. A béta-glükán egy természetesen előforduló poliszacharid (cukor), amely bizonyos gombákban és élesztőkben megtalálható, és befolyásolja a veleszületett és szerzett immunrendszer sejtjeit.

A Louisville Egyetem Patológia és Laboratóriumi medicina tanszék kutatói megállapították, hogy a béta-glükánok fogyasztása befolyásolja a gyermekek immunrendszerét. 40 gyermeken végzett vizsgálat során egy hónapig naponta étrendkiegészítő formájában béta-glükánt fogyasztottak, ami idő alatt a kutatók megfigyelték az antitestek számát, és a gyermekek általános közérzetét. Megállapították, hogy a béta-glükánok fogyasztása stimulálta a gyermekek immunrendszerét.

Azok az étrendkiegészítők, amelyek természetes, laskagombából izolált poliszacharidot, béta-glükánt tartalmaznak, és alkalmasak gyermekek számára. Ilyen étrend-kiegészítő az Defendyl-Imunoglukan P4H^® Junior szirup is.

Hivatkozások:

Simon A.K. in sod., 2015. Evolution of the immune system in humans from infancy to old age. Proceedings, Biological Sciences, 282(1821):20143085.

Childs C.E. in sod., 2019. Diet and immune function. Nutrients, 11(8): 1933.

Vevticka V. in sod., 2019. Beta glucan: Supplement or drug? From laboratory to clinical trials. Molecules, 24(7): 1251.

Ibarra-Coronado E.G. in sod., 2015. The bidirectional relationship between sleep and immunity against infections. Journal of Immunology Research, 2015: 678164.

Besedovsky L. in sod., 2019. The sleep-immune crosstalk in health and disease. Physiological Reviews, 99(3): 1325-1380.

Maggini S. in sod., 2018. Immune function and micronutrient requirements change over the life course. Nutrients, 10(10): 1531.

Quin C. in sod., 2018. Probiotic supplementation and associated infant gut microbiome and health: a cautionary retrospective clinical comparison. Scientific Reports, 8:8283.

Vandenplas Y., Savino F., 2019. Probiotics and prebiotics in pediatrics: What is new? Nutrients, 11(2): 431. Kaminogawa S., Nanno M., 2004. Modulation of immune functions by foods. Evidence based Complementary Alternative Medicine, 1(3): 241-250.

Ashraf R., Shah N.P., 2014. Immune system stimulation by probiotic microorganisms. Critical Reviews in Food Science and Nutrition, 54(7): 938-956.

Richter J. in sod., 2015. Beta-glucan affects mucosal immunity in children with chronic respiratory problems under physical stress: clinical trials. Annals of translational medicine, 3(4): 52.

Hojsak I. in sod., 2017. Probiotics in children: What is the evidence? Pediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition, 20(3):139-146.

Liu S. in sod., 2013. Lactobacillus rhamnosus GG supplementation for preventing respiratory infection in children: a meta-analysis of randomized, placebo-controlled trials. Indian Pediatrics, 50(4):377-381.

Hojsak I. in sod., 2010. Lactobacillus GG in the prevention of gastrointestinal and respiratory tract infections in children who attend day care centers: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. Clinical Nutrition, 29:312-316.